Mágneses vihar október elsején

Szeptember 27-én nagy erejű kitörés (koronakidobódás, CME "coronal mass ejection") volt a Nap felszínén.

A kitörés hatására nagy mennyiségű és nagy sebességű plazma (protonokból és elektronokból álló forró gáz) került a bolygóközi térbe. A Napból érkező protonok sebességének és számának megváltozását csillagunk és a Föld között elhelyezkedő műholdak is regisztrálták. Az 1. ábrán a  SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) Nap megfigyelő műhold  által mért adatokat látjuk. A felső ábra a Napból származó protonok sebességét mutatja, amelyek szeptember 30-án valamivel éjfél előtt a normális 300 km/s-ról 400 km/s-ra gyorsultak. Az alsó ábra pedig az egy köbcentiméterben található protonok számának ugrásszerű változását szemlélteti. A 2. ábrán pedig az ACE műhold (Advanced Composition Explorer) által mért napszél sebesség változást láthatjuk.

 
1. ábra. A SOHO műhold által mért proton sebesség (felső grafikon) és proton sűrűség változás (alsó grafikon) szeptember 29 és október 1 között. (Forrás: umtof.umd.edu)


2. ábra. Az ACE műhold által mért napszélsebesség adatok szeptember 29 és október 1 között. (Forrás: http://www.swpc.noaa.gov/ace/)

 

A plazmafelhő szeptember 30-áról október elsejére virradó éjszaka elérte Földünket, melynek mágneses terével kölcsönhatásba lépett, geomágneses vihart okozva.

Intézetünk Tihanyi Geofizikai Obszervatóriumában regisztráltuk a jelenséget - a totális mágneses tér változását láthatjuk az 3. ábrán. A szeptember 27-i napkitörés hatása 30-án, nem sokkal éjfél előtt jelentkezett Tihanyban.

 

3. ábra: a totáltér nagyságának változása Tihanyban, szeptember 24. és október 1. között

A mágneses vihar nagyságának megállapítására vizsgáljuk meg a horizontális mágneses tér földrajzi északi irányú komponensének változását, amit a 4. ábrán láthatunk. Ennek a komponensnek a változása 88 nT volt, ami nem tekinthető rendkívülinek:

 

4. ábra.  A horizontális mágneses tér, földrajzi északi irányú komponensének változása Tihanyban, szeptember 24. és október 1. között.

A Föld különböző pontjain elhelyezkedő geomágneses obszervatóriumok adataiból számítják a globális K-indexet. Az index értékei logaritmikus skálán 0-tól 9-ig terjednek. A mostani koronakidobódás hatására ez a szám elérte a 7-es értéket, ami már erős geomágneses vihart jelent (5. ábra).

5. ábra. A globális K index változása szeptember 29 és október 1 között. Piros szín jelöli az erős geomágneses vihart. (Forrás: www.swpc.noaa.gov)

A magas szélességeken elhelyezkedő megfigyelők intenzív sarki fényeket láthatnak ebben az időszakban (6. ábra).

6. ábra. Sarki fény október 1-jén, Whitehorse, Yukon, USA. (Forrás: spaceweather.com)

Linkek:
NOAA
Spaceweather.com
Origo cikke
Tihanyi Geofizikai Obszervatórium