VII. Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés

2016. szeptember 22-24-e között immáron 7. alkalommal került megrendezésre a Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés, a kőzettannal, geokémiával és egyéb társtudományokkal foglalkozó hazai szakemberek rangos rendezvénye. A rendezvénynek idén a debreceni MTA Atommagkutató Intézet adott otthont, így sok előadás fókuszában elsősorban a hazai izotópos mérések és a kormeghatározás fejlődése, illetve új eredményei álltak.

A konferencia nyitónapja plenáris előadással kezdődött, amelynek során M. Tóth Tivadar összegezte az Alföld metamorf aljzatának kutatási lehetőségeit és feladatait, megemlítve a petrográfia fontosságát, illetve a geokronológia és a litosztratigráfiai tagolás problémáit és korlátozott kiterjesztési lehetőségeit. A délutáni szekcióban további érdekességeket tudhattunk meg a nyugat-mecseki képződmények (Horváthertelendi-egység agyagpalája, Gyűrűfűi Riolit) fejlődéstörténetéről, a domoszlói nyersanyag-kitemelőhely és a dél-isztriai amphorák archeometriai vizsgálatáról, valamint a vulkáni kvarckristályok hidroxiltartalmának új vizsgálati eredményeiről. A szekciót intézetünk képviseletében Kovács István János előadása zárta a pargazitos amfibol litoszférában betöltött potencionális szerepéről.
Ezt követően a vulkanológiai előadások következtek. A Pásztori vulkán és a Danitz-pusztai homokbánya falába betelepült tufaréteg párhuzamosításáról hallhattunk Harangi Szabolcstól, valamint Zelenka Tibor beszélt a páskatői szurokkőlelőhely teleptani sajátosságairól, illetve elhangzott egy előadás a kelet-bakonyi vulkanogén képződményekről. Érdekes színfolt volt Kele Sándornak a clumped izotópokról tartott prezentációja, valamint Rózsa Péter előadása az antropokőzet fogalmának értelmezéséről. Az előadói napot a poszterszekció zárta, ahol intézetünk részéről Vígh Csaba mutatta be a bányászati meddőanyagok kritikus anyagtartalmát és potenciálbecslési lehetőségeit.

A második nap délelőtti előadásai a geokronológiáról szóltak. Pécskay Zoltán előadásában összegezte a hazai geokronológia múltját, jelenét és jövőbeli lehetőségeit, majd előadásokat hallottunk a 14C-es kormeghatározásról és annak alkalmazási lehetőségeiről, az ELTE Kőzettan-Geokémiai tanszékén folytatott cirkonvizsgálatok új eredményeiről, valamint az MFGI-ben folyó lumineszcens kormeghatározásokról Thamóné Bozsó Edittől, aki az intézetben folyó OSL mérések avatott szakértője Füri Judittal együtt.

A hagyományoktól eltérően idén terepgyakorlat helyett laborlátogatásra került sor az MTA ATOMKI és az Isotoptech Kft. laborjaiban, bemutatva a geológusok számára eddig kevésbé ismert anyagvizsgálati lehetőségeket. Alkalom nyílt a 14C-es korméréshez alkalmazott AMS tömegspektrométer és a gáztöltésű proporcionális számláló (GCP), valamint a nemesgázok és stabilizotópok mérésére használt két tömegspektrométer megtekintésére. Bemutatásra került továbbá a nyomelemek kimutatására és az U-Pb kormérésre is alkalmas lézerabláziós tömegspektrométer (LA-ICP-MS), az ásványok in-situ összetételének mérésére és elemtérképek készítésére is alkalmas proton-mikroszonda (PIXE), valamint a ma már klasszikusnak számító, a 70’-es évek első felében elkészült K/Ar geokronológiai laboratórium.

A második nap programját geológus-fizikus focimeccs zárta, ahol nagy küzdelmeknek és látványos góloknak lehettünk szemtanúi. A mérkőzést végül a kevésbé fiatal, de annál rutinosabb fizikus csapat nyerte a hajrában, az addig szinte végig vezető geológus csapattal szemben. A geológus csapatban intézetünk képviseletében Kovács István János kapott helyet.

A konferencia zárónapjának plenáris előadója Kocsisné Pető Mária volt, aki a földköpeny nemesgáz kutatásának újabb eredményeit mutatta be, majd a résztvevők további előadásokat hallhattak az Alföld metamorf aljzatának új petrográfiájáról és deformációtörténetéről, a Soproni-hegységi gránátok fő- és nyomelem-zónásságáról. Az utóbbi előadást Király Edit, az intézetünkben található LA-ICP-MS berendezés felelőse tartotta. További előadások hangzottak el a Hermann Ottó Múzeum neolit csiszolt kékpala kőeszközeiről, egy Bátaapátiban harántolt törési öv kőzettani jellegzetességeiről, a Raman-spektroszkópia szervesanyag-érettségének megállapítására irányuló vizsgálatokról, valamint egy Tokaj-hegységi riolitos lávaár hidratációjának, devitrifikációjának és összesülésének vizsgálatáról.

A sikeres szereplés mellett intézetük felkérést kapott a jövő évi Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés megrendezésére.

Intézményünket Füri Judit, Király Edit, Kovács István János, Péterdi Bálint, Thamóné Bozsó Edit és Vígh Csaba képviselték.

Szerzők: Kovács István János és Vígh Csaba
Fotó: Szepesi János