Beszámoló az V. Közig Focikupáról

A Hölgy aki „térdre kényszerítette” az adóhivatalt

AZ MFGI immáron harmadik alkalommal vett részt a "Közig Focikupa és családi nap" rendezvényen 2016. május 21-én, Hűvösvölgyben.
A sorsolás során csapatunk egy olyan ötös csoportba került, amelyben két olyan csapat is helyet kapott, akik az előző évek stabil finalistái voltak. A másik két csapat közül pedig az egyik csapattól a tavalyi kupán 2-0 arányú vereséget szenvedtünk, míg a másikról nem sokat tudtunk. Így célként a csoport 3. vagy 4. helyének megszerzését tűztük ki.
Az első mérkőzésünkön máris az egyik favorit csapattal, a Nemzeti Földalapkezelő csapatával mérkőztünk. Már az első félidőben megmutatkozott a két csapat közötti különbség, és az, hogy az elején nem igazán találtuk a ritmust, mert a csapat az „öltözőben maradt”. Ennek eredményeként a félidőben már 0-3 volt oda. A második játékrészre azonban az MFGI csapata is megérkezett a játékba, és a mérkőzés második felében egy Mammut-beadás után Rádi Károly lőtt a kapuba, kialakítva az 1-4-es végeredményt.

A sorsolás szerint minden meccset követően egy meccset pihenhettünk, majd újra miénk volt a pálya, így egyenletesen kaptuk a terhelést az egyre fülledtebb időben a tűző napon. A második mérkőzésen az Alkotmánybírósággal játszottunk, akiktől tavaly 0-2-re kaptunk ki. Ez a mérkőzés inkább a taktikáról, mintsem a látványos fociról szólt. Csapatunk szoros emberfogást alkalmazva és a területeket jól szűkítve egy végletekig kiélezett, kőkemény mérkőzésen végül 0-0-s döntetlent tudott elérni. A játék képe és helyzeteink alapján az 1 pont mindenképpen megérdemelt volt.

A következő mérkőzés volt az, amit az addigi eredmények és a játék képe alapján hoznunk kellett a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal csapatával szemben. Bár a játék kevésbé sikerül taktikailag fegyelmezettre, mint az előző meccsen, támadóink kissé koordinálatlan játékukkal mégis állandó nyomás alatt tudták tartani az ellenfél kapuját, míg a másik csapat részéről csak erőtlen kontrákra futotta. A meccset végül Horváth Zoltán döntötte el, aki mind az első, mind a második félidőben betalált, kialakítva ezzel a 2-0-s végeredményt. Bár a győzelmet megszereztük, a kimaradt ziccerek és a játék képe alapján részünkről talán több is volt ebben a meccsben…

Az utolsó mérkőzés igazából tét nélküli lehetett volna számunkra, hiszen a torna nagy favoritjával a Nemzeti Adó és Vámhivatal, avagy a Pénzügyőr csapatával mérkőztünk. Bár nem mi számítottunk a mérkőzés esélyesének, és a kötelező meccseket is „lehoztuk”, mégsem vettük félvállról a mérkőzést. Olyannyira nem, hogy sokáig az ellenfél nem is tudta feltörni a védelmünket, ami „foggal és körömmel” küzdött (persze nem úgy, mint Suarez :-). A vezetést a nagy nyomás ellenére mégis csapatunk szerezte meg, ugyanis a védekezés mellett azért lehetőségünk nyílt veszélyes kontrákat is vezetni. Az egyik ilyen támadás végén a szélről érkező beadást Bujdosó Éva vágta a léc alá, ami sokkolta az ehhez nem szokott Pénzügyőr csapatát. Jó néhány percbe telt, míg az ellenfél, zavarát láthatóan jelző néhány „Kazinczy-díjas” dialógus után rendezni tudta sorait. Az egyenlítésre és a vezetés megszerzésére is csak a félidő vége felé került sor, amikor már csapatunk fáradni kezdett. Az utolsó felvonásra sajnos fizikailag és mentálisan is „elfogytunk” és a Pénzügyőr helyreállítva a „világ rendjét” még 3-at vágott, úgy, hogy Markos Gábor kapusunk a „szemüket is kifogta”. Így összegségében 1-5-ös vereséget szenvedtünk, de emlékezni így is arra a Hölgyre fogunk, aki – ha rövid időre is -, de „térdre kényszerítette az adóhivatalt”. Így végül csak rosszabb gólkülönbségünk miatt végeztünk a 4. helyen, és az eredmény értékét növeli, hogy a negyvencsapatos tornán a Pénzügyőr végül bajnok lett, míg a Nemzeti Földalapkezelő a 4. helyen végzett.

Összegségében egy újabb sikeres kupa áll mögöttünk: minden támadónk gólt lőtt, idén eggyel több gólt rúgtunk (4), egy erősebb csoportban. Az első és az utolsó félidőt leszámítva, ahol először nem találtuk a játék ritmusát, majd erőnlétileg fogytunk el, a csapat egészen jól játszott. Idén mindenképpen ki kell emelni a közönséget is, akik nagyszerű hangulatot teremtettek, és szinte hetedik játékosként segítették a pályán lévőket. Köszönjük Cserkész-Nagy Ágnesnek, Kun Évának, Pálfi Évának, és Szőts Gergőnek, valamint a helyszínen megjelent kedves hozzátartozóknak, hogy hozzájárultak a sikerhez!

Hajrá MFGI!

A beszámolót készítette: Kovács István János