Eötvös Loránd a hegymászó

Eötvös egyike volt azon nagy magyar triásznak, mely a hegymászás klasszikus korában a külföldiekkel teljesen egyenrangú volt, s akik hegymászó körökben ismertté tették a magyar nevet és mindörökké fémjelzik a magyar hegymászást.

Sziklatornyok a Cadin csoportban
Eötvös Loránd, Déchy Mór és Jordán Károly volt ez a három kiváló hegymászó. Érdekes, hogy mindhárom tudós, akadémikus, s az ifjúság barátja és nevelõje volt. Jordán a Tátra, Déchy a Kaukázus, Eötvös pedig a Dolomitok nagy feltárója volt. Nevéhez fõleg a Cadin csoport feltárása fûzõdik, de igen nagy szerepet játszott a Sexteni Dolomitokban is. Neve a Dolomitokban épp oly halhatatlan, mint Grohmann, Sandtner, Winkler és az Innerkoflerek neve. Halljuk csak, hogyan ír róla Adolf Stois a "Die Erschliesser der Berge" címû tanulmányában:

"A Dolomitok keleti részében már a 70-es évek végén fellépett egy hegymászó, aki oly rendkívüli sikereket ért el, ami õt a legjobbakkal legalábbis egyenrangúvá tette. E nagy hegymászó neve: Eötvös Loránd. Õ azon szerencsések közé tartozott, akit a szerencse oly sikerek eléréséhez segített, melyek sok elõdjének kívánságlajstromán ott szerepeltek."

Hegymászó mûködésérõl a rendkívül kevés adat miatt pontos mérleget alkotni nem lehet. De kutatásaim eddigi eredményei nemcsak nagy, hanem páratlanul gazdag életmûre is engednek következtetni. Óvatos becsléseim szerint magashegyi túráinak száma legalább 500-ra tehetõ. Legkevesebb 110 önálló csúcsot mászott meg. Elsõ megmászásainak száma - ha a hágókat is beleszámítjuk - kb. 25-30 lehetett. Kb. ugyanennyi csúcsra mint második, harmadik vagy negyedik jutott fel. Õ maga mondta el egyszer, hogy a Croda da Lagot, a Zinnéket és a Sorapist 15-15 alkalommal mászta meg, a Monte Cristallot 19-szer. A Cadin csoportnak minden egyes csúcsát és hágóját megmászta. Ezen hegycsoportban és egyebütt is végzett hegymászó és feltáró érdemeinek elismeréséül a Cadin csoport második legmagasabb csúcsát Cima di Eötvösnek nevezték el, s a 2837 m-es csúcs ezt a nevet ma is büszkén viseli.


Bucsek Henrik : Fizikai Szemle, 1969.év, XIX.évfolyam, 8.szám.)