Neves földtudósaink évfordulói

Schmidt Sándor
Felsőbánya, 1882. márc. 12. - Budapest, 1953. jún. 12. Bányamérnök.
Mérnöki diplomáját 1904-ben Selmecbányán szerezte. Nagybányán, majd a Zsil völgyében dolgozott. 1905-től Dorogon az Auguszt-akna vezetője volt, majd 1911-től 28 éven keresztül a Salgó Rt. dorogi üzemeit vezette. 1933-ban Magyarországon elsőként nyerte el a bányamérnöki doktori fokozatot. A bányák víztelenítésének elméleti és gyakorlati szakértője volt, cementálási eljárást talált fel a karsztvíz elzárására. Dorogi működése alatt az üzemek koncentrációja növekedett. Igazgatósága alatt Dorog városa dinamikusan fejlődött, számos fontos középületet kiviteleztetett: községháza, világháborús emlékmű, bányakaszinó, iskola, óvodák, egyéb szociális létesítmények, templom, lakótelepek, sportlétesítmények. 1938-ban Budapesten a Salgó Rt. vezérigazgató-helyettese, 1943-tól vezérigazgatója lett. 1945 után szakértőként működött. 1953-ban koholt vádak alapján letartóztatták. A vizsgálati fogság alatt meghalt a vele szemben alkalmazott módszerek következtében, bíróság elé már nem került. 1922 óta Dorog díszpolgára volt. 1990-ben róla nevezték el az újonnan épült dorogi lakótelepet, ahol 2003-ban emléktáblát avattak tiszteletére.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=schmidtsandor

Litschauer Lajos
Nagyág, 1858. ápr. 13. - Budapest, 1937. máj. 31. Bányamérnök, jogász
Mérnöki tanulmányait a selmecbányai akadémián, jogi tanulmányait a nagyváradi jogakadémián végezte 1882-ben. 1887-ben a selmecbányai bányaiskola tanára, 1894-ben tanári alkalmazása megtartása mellett bányafőmérnök. Széles körű szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Értekezései a Bányászati és Kohászati Lapokban, osztrák és német szakfolyóiratokban jelentek meg.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=litschauer

Mazalán Pál 
Igló, (ma Spišská Nová Ves, Szlovákia), 1891. máj. 29. - Budapest, 1959. dec. 3. Bányamérnök, geofizikus, hidrogeológus
Műszaki tanulmányait a selmecbányai Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán végezte. Az 1. világháború idején az erdélyi földgázmezőkön végzett eredményes torziós ingaméréseket. 1920-tól a nagyalföldi és dunántúli kutatófúrásokat irányította, melyek a Nagykanizsa melletti lispei olajmező feltárására vezettek. Az 1920-as évek második felétől főleg ivó- és iparivízfeltárásokat végzett. 1924-ben Új-Guineában vezette az angol érdekeltségű földolajkutatásokat. 1926-ban japáni földolajterületeken folytatott tanulmányokat, később az amerikai olajmezőkön. A 2. világháború idején saját üzemet létesített olajkutató és fúróeszközök és berendezések gyártására. 1938-tól a mélyfúrású kutak című tárgy előadója a budapesti műegyetemen, utóbb a Bányászati Kutató Intézet olajosztályának vezetője.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=mazalan

Irving, Edward A
Colne, Lancashire, Anglia, 1927. máj. 27. - Saanich, BC, Canada, 2014. febr. 25. Angol geológus
Cambridge-ben tanult geológiát. A Blackett-féle magnetométer segítségével prekambriumi kőzetek mágnesezettségét tanulmányozta, eközben felfedezte Skócia és az indiai szubkontinens mozgását a mágneses pólusokhoz képest. Ezzel kísérleti alátámasztást adott Alfred Wegener kontinensvándorlási elméletéhez. Módszerei és eredményei túlságosan újszerűek voltak, ezért 1954-ben a Cambridge-i Egyetem visszautasította PhD-értekezését. A következő évtizedben Ausztráliában gyűjtött adatokat, kimutatva a kontinens permi időszakbeli vándorlását. Munkásságáért 1965-ben Cambridge-ben ScD fokozattal jutalmazták. 1964-től Kanadában élt, ahol 1981-ben paleomágneses laboratóriumot hozott létre a kontinensvándorlás tanulmányozására. (Piriti János)
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=irving

Vendl Mária, Dudich Endréné
Gyergyóditró, 1890. máj. 26. - Sopron, 1945. aug. 17. Mineralógus, tanár
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte 1913-ban. Lőcsén, 1919-től Szombathelyen volt középiskolai tanár. 1920-tól az Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában működött. 1930-tól a debreceni egyetemen a kristálytan magántanára, 1941-től c. ny. rk. tanára. Munkássága elsősorban a hazai és külföldi ásványok kristálytani vizsgálatára összpontosult, de kőzettani és meteoritkutatásokkal is foglalkozott. Különösen kalcitvizsgálatai jelentősek. Szakirodalmi munkássága is számottevő. Az első női szerző volt, akinek munkáit az MTA ülésein bemutatták. Emlékére a Magyarhoni Földtani Társulat 1964-ben 3 évenként kiosztásra kerülő Vendl Mária emlékalapítványt létesített.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=vendl

Horváth Ernő
Aszód, 1929. febr. 10. - Miskolc, 1990. máj. 24. Paleobotanikus, muzeológus.
A budapesti tudományegyetemen 1951-ben végzett biológia-földrajz szakon. 1952-től a Természettudományi Múzeum Növénytárában segédmuzeológusként tevékenykedett. 1953-ban került Szombathelyre a Savaria Múzeum természettudományi osztályára, igazgatóhelyettes, majd megbízott igazgató volt. Jelentős ismeretterjesztő tudományos munkásságot fejtett ki, természettudományos kiállításokat rendezett. Munkatársaival megszervezte az Alpokalja természeti képe regionális programja keretében a terület növényi és állatvilágának feldolgozását. Magyarszombatfalvától Kőszegig kutatta a terület növényi és ásványvilágának ritkaságait.

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=horvathe

Kutassy Endre
Hajdúböszörmény, 1898. szept. 9. - Budapest, 1938. máj. 24. Geológus, paleozoológus, egyetemi tanár.
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1922-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett, 1924-ben tanársegéd, 1928-ban a Földtani Intézet adjunktusa, 1929-ben magántanár lett. 1937-ben c. ny. rk. tanári címet kapott. Széles területet ölel fel a munkássága. A magyarországi mezozoos triászkori képződmények kutatója. Adatokat tett közzé a Vértes és a Bakony fődolomit faunájának ismeretéhez, közölte az 1936 évben, a Bakony hegységben végzett kövületgyűjtési eredményeket.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=kutassy

Mártonfy Lajos
Szilágysomlyó, 1857. máj. 21. - Szamosújvár, 1908. dec. 20. Geológus, paleontológus, gimnáziumi tanár.
1876-tól a kolozsvári egyetemen természetrajzot tanult, 1878-80-ban Koch Antal mellett geológiai kutatásokat végzett. A tanári és a doktori oklevél megszerzése után, 1880-ban a szamosújvári gimnázium tanára, 1895-ben igazgatója lett. Erdély természetrajzi, főleg ásvány-földtani vizsgálatával foglalkozott, jelentős gyűjtőmunkát végzett. Népszerűsítő tudományos értekezést írt.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=martonfy

Schmidt Sándor
Szeged, 1855. jan. 29. - Budapest, 1904. máj. 16. Mineralógus, műegyetemi tanár.
Egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen és Strassburgban végezte, ahol doktori diplomát szerzett. 1876-1894-ig az Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában dolgozott. 1885-től a műegyetem ásvány-földtani tanszékén végzett tudományos és oktatómunkát. 1894-től műegyetemi r. tanár. 1877-1881-ig a Földtani Értesítőt, 1885-től 1894-ig a Természetrajzi Füzeteket szerkesztője. Főleg kristálytannal foglalkozott és ebben ért el jelentős eredményeket. 1891-től az MTA tagja.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=schmidts

Pávai Vajna Elek
Nagyenyed, 1820. - Budapest, 1874. máj. 13. Geológus, paleontológus.
Tanulmányait a selmec-bányai akadémián, majd Bécsben, Berlinben, Párizsban és Londonban végezte. Hosszabb É-amerikai tanulmányút után A. Humboldt ajánlatára mint geológus részt vett Wilke második D-amerikai expedíciójában és Ny-Indián át tért haza. Ezután az Erdélyi Múzeum Egylet múzeumának munkatársa lett, 1870-től haláláig a Földtani Intézet geológusa volt. Főleg Kolozsvár környékének geológiai viszonyaival foglalkozott.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=pavaive

Lóczy Lajos
Pozsony, 1849. nov. 4. - Balatonfüred, 1920. máj. 13. Geológus, földrajztudós, egyetemi tanár.
1874-ben a zürichi műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Hazatérése után kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárához segédőrnek. 1877-1880-ig részt vett gr. Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában és beutazta Kína nagy részét. A közép- ázsiai sivatagok eredetéről kimutatta, hogy azok kő- és homokanyaga nem tengerfenék maradványa, hanem évmilliók sivatagi felhalmozódásának következménye. 1883-tól mint a Földtani Intézet osztálygeológusa a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1886-ban a földtan rk. tanárának hívták meg a műegyetemre. 1889-1908-ig a budapesti tudományegyetemen az egyetemes földrajz tanszékének tanára, 1902-1908-ig a Földrajzi Intézet igazgatója. 1900-1914-ig a Földrajzi Társaság elnöke. Teleki Pállal és Papp Károllyal szerkesztette Magyarország földtani térképét. 1891-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Magyar Földrajzi Társaság. Ő kezdeményezte az Erdélyi-medence rendszeres geológiai és geomorfológiai feltárását. Jelentős érdemei vannak az erdélyi kősó- és földgázkincs felfedezésében is. Az ő felmérése és tanulmányai alapján kezdték meg a nagysármási fúrásokat.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=loczy

Bányai János
Kézdivásárhely, 1886. nov. 6. - Székelyudvarhely, 1971. máj. 13. Geológus, muzeológus, tanár.
Tanári diplomát a budapesti polgári iskola tanítóképző természettudományi szakán szerzett. Tanulmányait Jénában és Berlinben fejezte be, 1942-ben Szegeden avatták doktorrá. 1908-tól 1919-ig Abrudbányán, 1921-től 1931-ig Székelykeresztúron, 1931-től 1945-ig Székelyudvarhelyen tanított. 1931 és 1943 között a Székelység című havi folyóiratot szerkesztette. Ő alapította meg a Borvízkutató Intézetet, expedíciókat kezdeményezett a Hargita kutatására. Mintegy félezer közérdekű írása jelent meg heti- és napilapokban. Írásai Erdély földrajzi viszonyaival, a Székelyföld geológiájával és hasznosítható ásványi kincseivel foglalkoztak, különösen a barnaszéntelepekkel, földgázzal, aranybányászattal.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=banyai

Szentkirályi Zsigmond
Kolozsvár, 1804. máj. 14. - Kolozsvár, 1870. ápr. 16. Bányamérnök, bányatanácsos. Tanulmányait a selmec­­bányai akadémián végezte. A szabadságharc idején előbb Oravicán főbányanagy, majd Kolozsvárott Debreczeni Márton munkatársaként igyekezett a háborús események miatt pusztulásnak indult erdélyi aranybányászat üzemeit fenntartani. Emiatt a szabadságharc bukása után állásától rövid ideig felfüggesztették. 1859-től 1865-ig erdélyi bányakapitány. Számos modern bányatechnikai és gazdasági javaslatot terjesztett elő Széchenyi az időben megjelent közgazdasági munkáinak hatása alatt. 1845-től az MTA tagja.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=szentkiralyi

Zsigmondy Vilmos
Pozsony, 1821. máj. 14. - Budapest, 1888. dec. 21. Bányamérnök.
Főiskolai tanulmányait a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián 1842-ben fejezte be. 1846-ban a Szabadalmazott Osztrák Államvasúttársaság bányamérnöke. 1860-ban a fővárosba költözött, hogy magánmérnöki gyakorlatot folytasson. Nevét elsősorban sikeres artézi kútfúrásaival tette ismertté. Az elsőt 1865 évben fúrta Harkányban, 1866-67-ben a margitszigeti, majd a lipiki és alcsúti fúrásokat vezette. 1868-ban kezdte meg a városligeti kút fúrását. 1879-ben befejezett petrozsényi fúrásokkal gazdag kőszéntelepeket tárt fel. Fúrásainak földtani és hidrológiai tanulságairól értékes tanulmányokban számolt be a Földtani és Természettudományi Közlönyben és a Bányászati és Kohászati Lapokban. 1967-ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület tiszteletére Zsigmondy Vilmos emlékérmet alapított. 1868-tól az MTA tagja.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=zsigmondy

Oszlaczky Szilárd
Budapest, 1902. júl. 1. - Budapest, 1986. máj. 14. Geofizikus.
A budapesti tudományegyetemen 1929-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. Egyetemi hallgatóként bekapcsolódott az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet terepi Eötvös-inga méréseibe. Diplomája megszerzése után a londoni székhelyű Geophysical Prospecting cégnél kapott állást, melynek keretében egy évig Venezuelában, majd rövidebb ideig Londonban dolgozott. 1933-ban a MAORT elődjénél, mint az Eötvös-inga mérések vezetője, majd mint a geofizikai osztály vezetője irányította a dunántúli olajkutatási célú geofizikai kutatásokat. 1949-ben az Eötvös Loránd Geofizikai Intézethez került, ahol a Gravitációs Osztály, majd az Értelmező- és Földtani Osztály vezetője. Kutatási tevékenysége során foglalkozott az Eötvös-inga mérés értelmezési kérdéseivel, módszereket dolgozott ki a gravitációs mérések korrekcióinak számításához. Az 1950-es évek elején világszerte az elsők között végzett méréseket a gravitációs tér árapály jellegű változásainak vizsgálatára.
http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=oszlaczky

 

Ismeretlen objektum